BÁRMIT-BÁRMIKOR-BÁRKINEK.

BÁRMIT-BÁRMIKOR-BÁRKINEK. 

MEG TUDNÁM ÍGÉRNI BÁRKINEK, HOGY BÁRMIKOR, BÁRMIT MEGTESZEK NEKI.

JÓ IS LENNE, HA EZT TARTANI TUDNÁM.

MOSTANÁBAN, SOKAT ELMÉLKEDEM ARRÓL, HOGY MÁSOKNAK MIÉRT OLYAN EGYSZERŰ BÁRMIT MEGTENNI, AMIKOR AKARJÁK. 

ÉN FEJBEN MINDENT ELDÖNTÖK, VÉGRE IS HAJTOK, ÉS KÖZBEN EZ NEM LÁTSZIK KÍVÜLRŐL.

TELJESEN OLYAN ÉRZÉSEM VAN, MINTHA KÉT KÜLÖN IDŐSÍKBAN ÉLNÉK.

AZ EGYIK MÁR RÉGEN MEGTÖRTÉNT, A MÁSIK MÉG EL SEM INDULT.

OLYAN, MINTHA NEM LENNE SOHASEM A JELEN, CSAK A MÚLT, MEG A JÖVŐ.

ÉRZÉSEM SZERINT, EZ AZÉRT VAN, MERT AZ AUTIK LEGTÖBBSZÖR AZT ÉRZIK, HOGY NEM KÉPESEK SEMMIRE, ÉS EZÉRT NEM IS MERNEK BELEVÁGNI SEMMIBE, MÉG AKKOR SEM, HA MÁR TUDJÁK JÓL AZT A VALAMIT.

ÁTKOZOTTUL ÉLÉNKEN ÉL BENNEM AZ A KÉP, AMIKOR MAMI AZT KÉRTE TŐLEM, HOGY VIGYEM KI A CIPŐMET AZ ELŐSZOBÁBA.

ÉN KI IS VITTEM, LEGALÁBBIS ÚGY ÉREZTEM, HOGY KIVITTEM, DE KÖZBEN VÉGIG ÜLVE MARADTAM.

Ő NEM ÉRTETTE, HOGY MIÉRT MARADTAM ÜLVE, ÉN MEG NEM ÉRTETTEM, HOGY MIT NEM ÉRT.

KI KELL MONDANOM, HOGY NAGYON JÓ LENNE VALÓBAN, HA BÁRKI TUDNÁ MODELLÁLNI AZT, AMI BENNÜNK TÖRTÉNIK. 

ÖRÜLNÉK NEKI, HA LENNE VÉGRE EGY VÁLLALKOZÓ ELME, AKI MEG TUDNÁ MONDANI, HOGY MITŐL ÉLÜNK A JÖVŐBEN, ÉS A MÚLTBAN, ÉS MIÉRT NEM TUDUNK MEGÉRKEZNI A JELENBE.

BÁRMIT MEGTENNÉK AZÉRT, HOGY VÉGRE NORMÁLISAN TUDJAM KONTROLLÁLNI A KÉZMOZGÁSOMAT.

BÁRMIKOR KÉPES VAGYOK RÁ, AMIKOR A FEJEMBEN VAGYOK A JÖVŐBEN.

ÉS BÁRKINEK KÉPES LENNÉK MEGMUTATNI AZT, AMI A FEJEMBEN LEJÁTSZÓDIK, HA KÉPESEK LENNÉNEK ARRA, HOGY EZT VIZSGÁLJÁK VALAHOGYAN.

ELEGEM VAN ABBÓL A SZEMLÉLETBŐL, AMELY SZERINT EGY AUTI VAGY LUSTA, VAGY INDÍTÉKSZEGÉNY, VAGY NEM TUDOM, MI A FENE.

HA CSAK ERRŐL LENNE SZÓ, AKKOR KÖNNYEN LEHETNE SEGÍTENI RAJTUNK.

SAJNOS, EZ TÚL EGYSZERŰ MAGYARÁZAT.

MI SZERETNÉNK IGAZÁN MINDENT JÓL CSINÁLNI.

IDŐBEN, HELYESEN, GYORSAN, ÉS SOROLHATNÁM.

EHELYETT, VAGY NEM TESZÜNK SEMMIT, VAGY CSIGA LASSAN, VAGY ROSSZ SORRENDBEN, VAGY MEG SEM PRÓBÁLJUK. 

ÉS NEM ELÉG, HOGY NEKÜNK MAGUNKNAK IS ELEGÜNK VAN MAGUNKBÓL, MÉG MÁSOK IS NEHEZTELNEK RÁNK EMIATT.

DUPLA CSOKIS MUFFIN, JÓ DOLOG, DUPLA LESZÚRÁS, AZ BIZONY, NEM ANNYIRA JÓ.

ÍGY IS ELÉG NYOMASZTÓAK TUDUNK LENNI MAGUNK SZÁMÁRA, NEM KELL MÉG BIZONYGATNI NEKÜNK, HOGY VALÓBAN AZOK VAGYUNK.

LEGUTÓBB ARRÓL ÍRTAM, MILYEN LESZEK 40 ÉVESEN.

NAGYON JÓ ÉRZÉS VOLT ÍRNI, MERT OLYAN VOLT, MINTHA MÁR OTT LENNÉK.

KÉSŐBB RÁJÖTTEM, HOGY EZ AZÉRT VAN, MERT VÉGRE ARRÓL ÍROK, AMILYEN IDŐSÍKBAN ÁLLANDÓAN LÉTEZEM: A JÖVŐRŐL. 

A JELEN IDŐT KERESEM EGYRE JOBBAN, MERT OLYAN, MINTHA FOLYTON IDŐZAVARBAN LENNÉK. 

A MÚLTAMAT MÁR SOKSZOR VÉGIGGONDOLTAM, FEJEMBEN JÖVŐBELI KÉPEK CIKÁZNAK, CSAK A MOSTOT NEM TALÁLOM SEHOL. 

KI KELL MONDANOM, HOGY SAJNOS, EZEN NEM SEGÍT SEMMI NAPIREND, SEMMI FOLYAMATÁBRA, ÉS MÁS ÚRI HUNCUTSÁG.

EZEKNEK NAGY ÉRTÉKE VAN AKKOR, HA AZ EMBER MÁR TUDJA, HOGY HOL VAN A MÁBAN, DE AMÍG NEM ÉRKEZETT MEG IDE, ADDIG NEM TUD MIT KEZDENI A NAPIRENDI KÁRTYÁKKAL. 

ÉN SEM IGAZÁN.

JÓ ÉRZÉS MEGBESZÉLNI JÓANYÁMMAL MINDEN NAP, HOGY MIT FOGUNK CSINÁLNI, EZ NAGYON FONTOS NEKEM VALÓBAN, DE, HOGY MIKOR KELL ÁTTÉRJEK AZ EGYIKRŐL A MÁSIKRA, VAGYIS A MÚLTBÓL A JELENBE, AZT NEM TUDOM MAGAMTÓL. 

MINDIG AZT ÉRZEM, HOGY BELÜL LOHOLOK MÁR, KÖZBEN MOZDULATLANUL ÜLÖK EGY KAROSSZÉKBEN.

A LÁBAM FESZES A MOZGÁSTÓL, ÉS DOBOG A SZÍVEM, MINTHA FUTNÉK, DE KÖZBEN VÉGIG MOZDULATLAN VAGYOK.

EZ AZ ÉN SZUPER KÉPESSÉGEM.

MARATONI TÁVOT FUTOK A KAROSSZÉKBEN.

NEM KELL PARALIMPIÁRA MENNEM AHHOZ, HOGY REKORDOT DÖNTSEK.

ITTHON IS SIKERÜL MINDEN REGGEL MARATONI CSÚCSOT JAVÍTANOM.

ÉN IS TUDOM, HOGY KÍVÜLRŐL SZEMLÉLŐDŐ BAMBA EMBERKÉKNEK TŰNÜNK SOKSZOR, DE JÓL VIGYÁZZATOK, EZ CSAK A LÁTSZAT.

JAJ NEKTEK, AKIK AZT HISZITEK, HOGY NEM ÉRTÜNK, NEM HALLUNK, NEM AKARUNK CSINÁLNI SEMMIT. 

EGYSZER MEGÉRKEZÜNK A JELENBE, ÉS AKKOR MINDEN KIDERÜL.

AZ IS, HOGY MINDENT HALLOTTUNK, AMIT A FEJÜNK FELETT MONDTATOK RÓLUNK.

MINDENT ÉRZÜNK, AMIT NEM IS GONDOLTATOK VOLNA RÓLUNK. 

ÉS EGYSZER CSAK, MOZDULUNK.

DE AZT NEM TUDOM MEGMONDANI, HOGY MEKKORA LESZ AZ A MOZDULAT.

KICSI, VAGY MARATONI TÁV, NEM TUDOM PONTOSAN.

KITARTÓAN KERESEM A JELENT.

KITARTÓ VAGYOK, ÉS IDŐM IS VAN, MINT A TENGER.

LEGALÁBBIS, ÍGY ÉRZEM MOST.

JAJ NEKTEK, HA EGYSZER BEFUTOK A MOSTBA, MINT CÉLBA.

SZELÍD KISLÁNYBÓL, VAD KOMOR NŐ LESZEK. -BÁR EZT CSAK POÉNBÓL MONDOM :)

NEM AKAROK JELENÉSEK KÖNYVÉT JÁTSZANI, DE MI TÖRTÉNNE AKKOR, HA MINDEN NÉMA AUTI EGYSZER CSAK FELLÁZADNA, ÉS AZ UTCÁRA MENNE TÜNTETNI. 

TI LENNÉTEK A LEGJOBBAN MEGLEPVE. 

ADDIG IS, AMÍG NEM ÉRÜNK BE A MOSTBA, MARADNAK NEKÜNK A CSODASZÉP JÖVŐBELI KÉPEK, A FEJÜNKBEN.

KÖNYVET ÍROK, EGY CSUDASZÉP KICSINY TETŐTÉRI LAKÁSBAN, MELLETTEM BERNÁT BÖLCSŐT FEST KICSI ANNÁNAK, AKINEK ÉN ÉPPEN EGY MESEKÖNYVET ÍROK, NAGY POCAKKAL. 

A SZOBÁJA MÁR KÉSZEN, HULLÁMOK, ÉS HALAK VANNAK FESTVE A FALRA, MIVEL Ő IS MÁRCIUSI BABA LESZ. 

EZ ÍGY LESZ, MERT A FELEMBEN MÁR SOKSZOR ÁTÉLTEM.

MÁR CSAK MEG KELL ÉRKEZNEM VALÓBAN, ODA A JELENBE.

AMI EGYBEN A JÖVŐM IS.

Kommentek
  1. Én